Zabpelyhes-áfonyás keksz

Calzone után zabpelyhes kekszet ettünk, mert kell valami édes nekem ebéd után, legyen az gyümölcs, süti, vagy akár cappucino. És egy keksznél jobban mi az, ami túléli a rázkódást és a meleget? :)

Amennyire könnyen elkészíthető, annyira sok változat van rá receptekből. A legtöbb időm azzal ment el, hogy melyiket is válasszam. Fogyj sütivel! könyvben akadt meg a szemem először ezen a kekszen, aztán a bloggerek írásai között kutakodva is többfélét találtam. Az arányok persze mások, mint általában minden ételnél (ezt nem szeretem a főzésben), mindenki másra esküszik. A hozzám legközelebb állót Ízbolygónál találtam meg. Feltűnő különbség, hogy csak a könyvemben írtak hozzá friss gyümölcsöt, máshol ha már gyümölcsöt használtak, akkor aszaltat. Ugyan volt itthon aszalt sárgabarack, de én az igazit jobban kedvelem, így friss áfonya és ribizli ment bele. Aggodalmam beigazolódott, kicsit eláztatta fél nap elteltével, mert mire ettük, már nem volt ropogós, csak miután kisült, de az is lehet, hogy a mostoha körülményeket nem bírta és megszikkadt. Azért még mindig azt mondom, hogy kirándulásra tökéletes!

hozzávalók

25 dkg puha margarin
8 ek méz
22 dkg zabpehely
15 dkg liszt
½ tk sütőpor
kevés tej

elkészítés

Összekeverem a lisztet a sütőporral és a zabpehellyel. A margarint és a mézet külön tálban kikeverem, majd alaposan összedolgozom, hozzálöttyintve annyi tejet, hogy ne legyen túl kemény a massza. Végül beleforgatom az áfonyát.
Vizes kézzel 16 egyforma golyót formálok, sütőpapírral kibélelt sütőlemezen elhelyezem őket akkora távolságra, hogy még le is tudjam lapítani a golyókat vékony tallérokká.
160 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöm, míg aranysárga lesz.

Készült ribizlis is, de bármilyen más gyümölcsöt tehetünk bele, pl cseresznyét, meggyet is.