Málnás-étcsokis muffin

Anya szülinapját ünnepeltük tegnap. Kérésére átruccantunk a horvátokhoz, hogy e jeles alkalomból kipróbáljuk a Mohácson sokak által dicsért Kovač csárdában készült vegyes halászlét, vagy ahogy az étlapon szerepelt: a halpaprikást. A horvát vámosok jó étvágyat kívántak, és 30-40 perc múlva meg is érkeztünk a Csúza és Vörösmart határán elterülő csárdába, ami kis jóindulattal is csak egy középkategóriás (vagy még az se) hely. A halászlé sűrű, paprikás, gazdag ízvilágú, pont ahogy én szeretem (frissen főzik bográcsban, so nem árt előre bejelentkezni, hogy ne kelljen 50 percet várni), a csevap viszont csapnivaló, a plejskavica szintúgy. A halászlé titkáról faggattam az amúgy rendkívül szimpatikus pincérnőt, mindhiába.
Nem először jártunk sem Csúzán, sem Vörösmarton. A délszláv háború alatt a háború elől Mohácsra menekült vörösmarti család volt a szomszédunk, valamint általános iskolai egyik legjobb barátnőm csúzai (hú de sajnáltam amikor véget ért a háború és hazaköltöztek!). Háború után elrettentő volt a helyzet, mindenütt szétlőtt házak, bár szerintem most sem fogad sokkal jobb látvány: a horvát állam inkább a tengerpartra összpontosít, északon pedig továbbra is dúl a nyomor, az emberek nem kapták még mindig vissza régi életüket.

De jöjjön egy kicsit vidámabb téma. :) Előszülinapi „kistortának” szántam ma ezt a muffint, amiből persze nem ez az egy darab készült, hanem 9 (a muffinformán 12 lyuk van, de nem lett elég a tészta, legközelebb arányosan növelni fogom a mennyiséget), de csak erre az egyre került kisgyertya. Az igazi torta pedig még várat magára egészen addig, amíg enyém nem lesz az egész konyha legalább egy délelőttre.

hozzávalók

1 tojás
15 dkg cukor
12,5 dkg vaj
1 dl tej
15 dkg liszt
1 tk sütőpor
8 dkg 70 %-os étcsoki
10 dkg málna

elkészítés

A vajat megolvasztom mikróban.
Nedves hozzávalókkal kezdek: a tojást a cukorral habosra keverem, majd hozzáöntöm a tejet és az olvasztott vajat.
A lisztben elkevert sütőport beleforgatom, párat keverek rajta, végül a darabkákra vágott csokit és a málnaszemeket is hozzáadom.
Papírkapszlikba merem a masszát.
180 fokra előmelegített sütőben 25-30 percig sütöm.

Amikor már kivettem a sütőből a muffint, a CSOKIMÁZ következett: 3 dkg étcsokit 1/2 dl vízzel mikróban megolvasztottam, elkevertem benne 1 kk vajat, mikor kissé kihűlt, a muffinok tetejére kentem, és vártam, míg megdermedt.

Málnaszemekkel díszítettem a tetejét.

Kolbászos muffin

Már amikor megvettük a muffinformát, elhatároztam, hogy valamilyen sós muffint is fogok sütni, ám az édes mégis csábítóbb volt. Olyannyira, hogy ezidáig nem jutottam el odáig, hogy sós muffint készítsek. Mivel egyszer mindennek eljön az ideje, nos...ennek most jött el. Sajnos kolbászunk nem volt itthon, így feláldoztam az utolsó (felvágott) paprikás háziszalámi végét. Bizony. De nincs ok a pánikra, később jön az utánpótlás, csak meg kell várni, míg kiszárad. Ez a példány még eléggé zsíros volt, így miután kockára vágtam (marcangoltam), egy serpenyőben előbb úgymond kisütöttem a zsírját félig-meddig. 20 ml zsír csordogált ki belőle (ezt később beleöntöttem a tésztába), a súlyából vesztett kb 1 dkg-ot, lemértem. A receptet KicsiVú oldaláról csentem, és hűen másoltam lépésről lépésre. Mégis másképp néz ki, talán azért, mert ő minimuffinba sütötte.

hozzávalók

10 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű liszt (igggen, ezt is belecsempésztem suttyomben, csak apu meg ne tudja :) mert akkor nem eszi meg)
1 tasak sütőpor
1 tojás
75 ml olaj (a gyengébbek kedvéért ez 3/4 dl)
250 ml natúr joghurt (pont 2 doboz Activia)
1/2 tk só
1/2 tk pirospaprika
1/2 tk oregánó
1 tk bors
10 dkg kolbász v. paprikás szalámi
kevés sajt, ízlés szerint

elkészítés

A kolbászt felkockázom, és a zsírt kisütöm. Ha elég száraz, akkor nem kell kisütni! Az elkészítési módja ugyan olyan, mint az édes muffiné: a száraz összetevőket (liszt, sütőpor, fűszerek) külön tálkában összekeverem, hogy a sütőpor egyenletesen szétoszoljon. Biztosra megyek. Aztán a nedves hozzávalók jönnek, külön tálkában: tojás, joghurt, olaj (+ a kisütött zsír). Habverővel homogénné "varázsolom". Végül a száraz tálkát fokozatosan beleöntöm a nedves tálkába, közben keverem. A legvégén pedig a kolbászdarabkák is a tálba kerülnek.

A tészta állaga sűrűbb, mint amit eddig jól megszoktam az édes muffinok esetében. Kanállal a muffinforma mélyedéseibe kanalazgattam a tésztát. Nem papírkapszlikba! Állítólag abba beleragad. A muffinfoma pedig teflonos, ezért nem vajaztam ki. Nem is kell, mert nem ragad bele. Reszelt sajttal megszórtam a felét, próbaképp, hogy melyik finomabb. A sajtos! :) Gondolhattam volna...

Nekünk 12-es muffinformának van, ebből az adagból 10 formát tudtam megtölteni. A maradék két lyuk aljába vizet öntöttem, hogy ne égjen le. Nem tudom, hogy van-e ennek jelentősége, valahol olvastam, hogy így kell és kész. Kipróbálni még nem mertem másképp. Majd megkérdezem a muffinszakértő Zsút. Előmelegített sütőben 160 C fokon 20 perc alatt szoláriumbarnára sült. A mintarecept szerint cayenne bors is kellett volna bele, de mit tud tenni az ember lánya, ha "az kicsi Mohácsban" erről még egyik boltos sem hallott...Majd Pécsen beszerzek egy tasakkal.

A nagy muffin-dilemma

Imádok muffint sütni, mert gyorsan össze lehet dobni, egyszerű, nem kíván nagy szakértelmet, ám mindezekkel fordított arányban irtó finom. Nem is beszélve arról, hogy szabadon variálhatók az összetevők, a különböző ízesítéseknek csak a képzeletünk szab határt. Egy azonban biztos: muffinunk vagy édes vagy sós. Amiben kevésbé vagyok biztos:

1. Sütőpor kell bele vagy szódabikarbóna, esetleg mindkettő? Már mindhárom lehetőséggel találkoztam. (Aki tudja a választ, írjon nyugodtan!) A családom (értsd: szülők) a sütőporos változatot részesíti előnyben.
2. A másik kérdés, hogy akkor most margarin, vaj vagy olaj? Melyikkel célszerűbb, melyiktől finomabb? Én személy szerint mindig Rama margarint használok. Ha pedig nincs otthon egyáltalán vagy ha nem elegendő a mennyiség, akkor lép életbe a "b" illetve a "c" terv.
3. A liszt-probléma: fehér liszt, rozsliszt, kukoricaliszt, tönkölyliszt, teljes kiőrlésű liszt...és még sorolhatnám. Mennyivel egyszerűbb volt, amikor azt hittem, hogy csak egy fajta liszt létezik! :) Nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye: a teljes kiőrlésű vezet az egészséglistán, a fehér liszt a régi jól megszokott- na de akkor melyiket válasszam? Elárulom, ezidáig csak fehér búzalisztet használtam a maga egyszerűségében, de ami késik az nem múlik, idővel a többi sem menekül előlem! ;) Eddig egyszer használtam zabkorpát liszt helyett, megállta a helyét így is a muffin (amúgy zabkorpával a lisztet bármikor lehet helyettesíteni: levesek, főzelékek sűrítésekor, panírozáskor, tésztagyúráskor és sütéskor is; egészségesebb a finomlisztnél, mert rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz)

No de akkor jöjjön a recept!




Körtés-diós muffin

hozzávalók

14 dkg liszt
1 tasak sütőpor
13 dkg porcukor (vagy 100 ml folyékony édesítőszer + 3 dkg porcukor)
13 dkg margarin/vaj
2 db tojás
1 dl tej
3 tk méz
8 dkg dió
2 körte
citromlé

elkészítés

1. Sütőt előmelegítem 180 C fokra
2. A muffinformát kibélelem papírkapszlikkal ( muffinpapírral)
   
3. Diót durvára darabolom
4. Körtét meghámozom, kis kockákra vágom, citromlével meglocsolom
5. A lisztet és a sütőport összekeverem egy tálban
6. Egy másik tálban először a tojást és a cukrot (+ édesítőszert), majd hozzáadom a margarint kissé felolvasztva. Aztán a tejet is hozzáöntöm és a mézet is beleteszem.
7. Ebbe a tálba beleforgatom a lisztes-sütőporos keveréket, kicsit összekeverem
8. Végül a körte és a dió is belekerül.
9. Egy kanállal belemerem a muffinformába a tésztát
   
10. Kb. 20-25 percig sütöm

A tetejét díszítem karamellizált dióval: egy kis mézet összekeverek olajjal, ezzel bevonom a diószemeket, majd egy teflonos serpenyőben így megpirítom.