2008. augusztus 12., kedd

VKF! 18. forduló - Különleges túrósok


A VKF! nevezésem alapjául szolgáló tócsnit, mely sűrű palacsintatésztára hasonlít, gombával és hagymával van tele, valamint 1-1 vaskos húsdarabbal, tavaly nyáron ettem először a joggyakorlatomon. Már azt hittem, hogy ezentúl mindig tócsnira éhesen kell kivárnom, amíg eljön a következő nyár a maga joggyakorlatával, mikoris M-.mel eszünkbe jutott az a zseniális ötlet, hogy akár el is kérhetnénk a receptet ügyvédnőtől. Otthon ugyanis hiába nyúltam serpenyőhöz, nem tudtam összehozni a tócsnit ügyvédnő módra.

Nem találtam el azt az ízt (túl krumplis) és állagot (túl ropogós lett) sem. Ízének titka a fehérbors, szerecsendió és az, hogy nincs benne krumpli; állagának pedig a TÚRÓ, vkf! fordulónk témája. Attól olyan puha, könnyed.

Továbbfejlesztve kakas (és nem kacsa!) mellel töltöttem meg, mert csak ez volt itthon, de sertéskarajjal képzelem el. Konzerves gombát szeleteltem bele, de friss csiperkét álmodtam oda.



Kakasmellel töltött gombás túrótócsni

hozzávalók

annyi hússzelet, ahány tócsnit szeretnénk, mondjuk 6
1 nagyobb cukkini
1/2 kg túró
10 fej csiperke gomba
2 tojás
1 fej hagyma
5 fokhagyma
2 marék petrezselyemzöld
vegeta
fehérbors
szerecsendió
liszt

A húst vékonyra kiklopfolom (az enyém összeugrott), sózom, bedörzsölöm fehérborssal és szerecsendióval, majd kevés olajon puhára sütöm, félreteszem.
Egy viszonylag zsenge, de nagyobb cukkini két végét levágom, megmosom és héjastúl egy nagyobb lyukú reszelőn lereszelem. Hozzáadom a túrót, a felkockázott gombát, a tojásokat, a hagymát, belezúzok fokhagymát, az apróra vágott petrezselymet. Erősen fűszerezem vegetával, fehérborssal és szerecsendióval.
Annyi lisztet teszek hozzá, hogy ne follyon. Legyen olyan, mint a hígra sikerült nokedlitészta (ezt ügyvédnő mondta így, számomra rejtély, hogy akkor pont milyen is az, de tapasztalatom szertint, ha túl sok lisztet teszek bele, akkor lisztízű lesz, ha keveset, akkor a kisült tócsni nem lesz megfelelő állagú).
A húst a masszába forgatom, megpróbálom bevonni vele, majd valahogy szétesés néljül, 2 lapáttal belerakni az olajba.
Tehát bő, felforrósított olajban kanalazom a tetszőleges nagyságú tócsnikat. A kanalat időnként beolajozom, hogy ne ragadjon.
Hidegen a legfinomabb!

2008. augusztus 10., vasárnap

Arról, hogy mit csinálok a következő 3 hétben


NYARALOK.

Jövő héten a Balatonon fogom koptatni a tó körüli bicikliutat, egy kis buli, egy kis pihi.

Augusztus utolsó 2 hetében Korfu szigete és gasztronómiája vár felfedezésre. :))) Internetközelben napi szinten leszek, mert szülőket haladéktalanul tájékoztatnom és nyugtatnom kell e-mailben, hogy még egyik helyes görög macsó sem rabolt el, így továbbra is őket boldogítom.

A VKF! idején épp a Jón tengerbe merülök, a napsütést élvezem egy nyugágyon (szigorúan napernyő nélkül és egy jéghideg koktéllal) vagy nagy szigetkörúton kanyarodom Korfu szerpentinjei között, így VKF pályaművem a mai napon már elkészült (igen, ezúttal csak 1 lesz, Ízbolygó), bejegyzést időzítve posztolom, ügyvédnőnél joggyakorlatom utolsó napját holnap fogom taposni (kedden irány Balaton), kicsit aggódom, hogy szeptemberi vizsgá(i)mra hogyan és mikor fogok felkészülni, és itt az ideje, hogy elkezdjek pakolni. Két bőröndbe: egyik megy a Balcsira, másik Korfura (hiába, bőröndnek is születni kell ;) ). Épphogy lesz fél napom itthon, hogy kimossam a Balaton vizét a bikinimből. A jó nem jár egyedül :)

2008. augusztus 9., szombat

Kutyából szalonna nem, de sonkából málna lesz!


Azaz lett :)


Zsunak szeretném megköszönni az ide vonatkozó informatikás tanácsokat, nélküle nem jöttem volna rá, hogy a képnek van forráskódja is, amit szimplán helyettesíteni kellene egy fotosoppban jól megszerkesztett sonkamentes képpel, de a sonka alatti tányért megtartva.





Mithrilének és Szintiának pedig hálás vagyok, rendkívül gyors segítőkészségről és jószándékról tettek tanúbizonyságot. Tegnap kértem sonkaeltüntetésben segítséget, és estére már mindketten, szinte egy időben küldték is a gyönyörű blogfejléces tervezetüket. Annyira jól esett! KÖSZÖNÖM! Majd valahogy meghálálom, de nem hiszem, hogy lenne bármi, amiben többet tudnék náluk. Lásd: Mithrile organizing oldala, és reading list-je.


Mithrile tervezete:

A tányért helyett málnakupac, ami belelóg a tányér kivágása miatt megszakadt vonallal elhatárolt keretbe. Jó ötlet! :)






Szintia tervezete:

Szintia miután eltüntette a tányért, a megszakadt vonalat folytonossá tette, mintha ott sosem lett volna tányér :) és a régi miniMálnás képet odabiggyesztette jobb oldalra, hogy csinosan belelógjanak a gyümölcsök a keretbe. És valahogy szerintem tükrözte a szedret, mert az eredeti képen csak 1 szeder van :) és el is forgatta pár fokkal mindkét szedret, úgy, hogy a málna nem dölöngél, csúúcs, tetszik!




Murphy törvénye, hogy időközben én is elkészültem a saját ízlésemnek megfelelő fejléccel. Amikor feltűnt, hogy a lányok elküldték a sajátjukat, akkor épp az üres tányérra (amiről leszerkesztettem a sonkát) kerestem valami odavalót. Példának okáért málnát vagy valamilyen málnás ételt. Mithrile viszont megajándékozott egy kupac málnával, ami pont tányérravaló fekvésű. :)






Az én tervezetem:

Sonka kivág, satíroz, stb, maradványokat tüntet, ecsettel fest, stb, de aprólékos precizitással! (még így sem tökély, de elmegy a tányér) A régi miniMálna fejlécet beilleszt 3 (!) darabba szedve, mert különben takarták volna egymást.


Ééés megszületett a nagy mű, igen, a gép dolgozik, az alkotó pihen... :D





2008. augusztus 8., péntek

3 oszlopos megújulás


Megújultam :)

Hihetetlen, megcsináltam! Kisebb-nagyobb bökkenők és a tegnapi rááldozott napom árán, de itt az új miniMálna! :))) Tegnap délután aki miniMálnát szeretett volna olvasni, azt a nagy fehér semmiség várta. Történt ugyanis, hogy bejegyzésestül, sablonostul eltűnt minden, az irányítópult is megzavardott, folyton hibát írt ki, már azt hittem, hogy itt a vég, meghalt a blogom, kellett nekem ugrálnom, ugye. Nem sok érzés rosszabb annál, mint amikor az ember alkotni szeretne valamit, és helyette csak hazavág mindent. Azonban a nagy bosszankodások közepette nem adtam fel eredeti célomat, a 3 oszlopos sablont. Fejlődéstörténet következik, feszültség feloldása természetesen a végén.




A régi miniMálnás blogarculattal nem volt semmi bajom, magaménak éreztem, azonban egyetlen változtatáson törtem már régóta a fejem: a 3 oszlopos sablonon, mégpedig a régi, jól megszokott miniMálnás külsővel, ugyanis azt imádtam: egyszerű, lekerekített formavilág, színvilága mégis egyedi. Szintia megadott egy linket, ahonnan efféle html-kódokat lehet letölteni. Az egyetlen, de szinte a lehetséges lagnagyobb probléma pedig az volt, hogy az oldalfejlécre nem töltődött be az általam feltöltött málnás kép, így hát elkezdtem kutakodni a net útvesztőiben, hogy magam oldjam meg a problémát:

Ha nem olyan fontos a design, akkor itt egy rendkívül egyszerűen használható eszköztár segítségével saját magunk hozhatunk létre 2 vagy 3 oszlopos sablont, csak annyi a dolgunk, hogy megadjunk néhány alapvető információt: a blog URL címét, a nevünket, blogszolgáltatónkat, stb. Én odáig jutottam, hogy megadtam a blog háttérszínét, de állítólag számos funkcióval ezt fokozhatjuk.

De ha elég türelemmel és idővel rendelkezünk, akkor akár egy többlépcsős folyamat eredményeként, követve Vin részletes utasításait, bele is nyúlhatunk blogunk html szerkesztőjébe, természetesen előzőleg elmentve a régi sablont, hátha valami hiba csúszik a gépezetbe. Mint nálam :) és én nem mentettem el a hozzáadott elemeket tartalmazó sidebar-okat. Örültem nagyon. Ha legalább eredményes lett volna, akkor ette penész, de így…most sóvárgok utánuk. Maga az oldal elég klassz, összeszedett, van itt minden, ami szem-szájnak ingere a feedektől kezdve, a pingeken át, a widgetekig.

Fontolva haladva tovább a 3 oszlopos sablonok ( three column template) evolúcióján, lehetőségünk van egy az egyben letölteni a hőn áhított sablonunkat, a blogspotos „beépített” sablonok mintájára tervezett három oszlopos template-et kiválasztva. Én a rounders 2-vel próbálkoztam, mert a régi sablonomat nem szerettem volna megváltoztatni, de hát ugye a fentebb említett hiba miatt gyorsan odébb is álltam.

Találtam olyan sablont is, ami pont olyan lekerekített, mint amilyenre vágytam: Neo template névre hallgat, Ramani, a tervező azonban szemmel láthatóan félti az oldala sablonját képező template pontos mását nyilvánosságra hozni, így kiszúrja a szemünket egy ilyennel, aminek az oldalfejlécébe szintúgy nem lehet képet feltölteni, sőt baloldali sidebarokat kapunk a beígért jobb helyett. Hehh.

Néhány nem szokványos sablon található itt blogspotra.
További 20 nagyszerű blogsablon itt.

Már-már kezdtem feladni. Nem tetszett egyik sem. Mire megtaláltam a (most már merem mondani) abszolút kedvenc blogszerkesztős blogomat, mely soksoksok tippet és trükköt ajánl-kínál blogspot felhasználóknak. Mint én :) Az előbb említett Vinhez képest átláthatóbban, rendszerezettebben, letisztult formában, mégis töménytelen információáradattal egy-egy témán belül. Azaz nem csak 3 oszlopos sablonokhoz ad segítséget, iránymutatást, linkeket, hanem minden más blogolással összefüggő témában.Peter Chen, a kínai, vagy inkább japán az én megmentőm. Először nem volt szimpatikus az oldal, túlzottan kaotikus állapotok látszottak uralkodni. Alapvetően 5 programozó palettáját ( Stavanger, Ramani, Isnaini, Thur és a final sense) mutatja be nagyon részletes útbaigazítást adva, szóval lehet válogatni bőségesen, példaoldalakkal tarkítva.

És innen jutottam el végleges állomásomhoz, a final sense oldalra, ahol gyönyörűbbnél gyönyörűbb (web)sablonokat lehet vásárolni. Potom 50-100 ajróért. Persze a kivétel itt is erősíti a szabályt, akad pár ingyen elvihető darab. Tematikusan elrendezett témákat találunk a bal oldalon, ahol a gasztroblogger szeme megpihen. Na min? A food and drink csoportosításon. :) Természetesen magamhoz hűen nehéz volt a választás, ha értenék hozzá, akkor összeeszkábálnék több sablonból egyet, mindegyikből kiragadva 1-1 számomra tetsző momentumot: formavilágot a sonkásból, a 3 oszlopos elrendezést ebből a kávésból, színt a sonkásból és a régi blogomból, képet szintúgy a régi blogomból, és vonalvezetést ebből a csészésből.

Mivel nem értek a programozáshoz és nem beszélek html nyelven, így beértem ezzel, amit láthattok A rostán végülis a sonkás került át, amiből „csak” a sonka nem tetszik, egyébként elképzeléseimnek megfelelő. Próba a miniMálna főoldal indexes mellékoldalán, okulva abból az esetből, hogy a sidebarok elvesztek, nehogy más is eltűnjön. Ok, siker. Élesben pedig kudarc. A képernyőn fehérség, más semmi, irányítópult folyton mindenféle errorokat és mistake-eket ír ki. Komolyan elkezdtem aggódni, hogy itt a vég. Megjavíthatatlan végelgyengülés és kóros elmeállípot, élt 3 hónapot. Hát mit ne mondjak nem jó érzéssel feküdtem le aludni, és ma reggel valami csoda folytán újjászülettünk. :) Laptop bekapcs, gondolkozik, hogy írjon-e a japcsi Peter csingcsungnak, hogy HELP! Nem, előtte még egy próba. És akkor jött az isteni szikra: átállítom englishre a vezérlőpultban a nyelvet, hogy valósághűen be tudjam kopírozni csingcsungnak a hibaüzeneteket. Újra szerkesztem a html-t. És SIKERÜLT! Huhhhh yeaaaaaahh. :D Minden poszt megvan, 3 oszlop is, a szép-s-új design grátisz, mert azt nem terveztem be, csupán a régi-pórias miniMálnát szerettem volna 3 oszloposítani.


Ami még hátra van:
  • azt a nagydarab sonkát olyan szívesen venném, ha egy vállalkozó kedvű, felsőfokú informatikus végzettséggel rendelkező (vagy legalábbis computerzseni) segítőkész önkéntes eltávolítaná helyettem onnan fentről, és betenne némi málnát. Vagy bármit, csak ne egy ekkora húsdarabbal kelljen szembenéznem minden belépéskor :) mert nem vagyok nagy húsevő típus, inkább közelítek a vegákhoz, mint a ragadozókhoz.
  • és a sidebarok tartalmát elkezdem lassan megtölteni tartalommal.
  • és bejegyzésenként beállítani a betűtípust, mert szétcsúszott méretügyileg.

További, NEM blogspotos ingyen letölthető 3 oszlopos blogsablonok:
Magyar nyelven szinte semmit nem lehet találni e témakörben, de ha beírjuk a keresőbe ezt: 3 column template , akkor még számtalan lehetőség közül mazsolázhatunk.


2008. augusztus 6., szerda

Szilvás lepény


Múlt héten egyszer csak azt vettem észre, hogy gasztroblogger társaim többsége a szilvát választja alapanyagul süteményéhez, mártásához hús mellé, fagyihoz. Aztán a zöldségeseknél és a szuper-hipermárketekben is folyton a szilva került a látóterembe. Amikor pedig már otthon is csak a szilva lebegett a szemeim előtt a konyhapulton, rájöttem, hogy ennyi jel nem lehet véletlen. Eljött volna a szilvaszezon? Nekem eddig a szilva, csakúgy mint a szőlő, az őszt jelentette. De ha már ennyiszer szembetalálkozunk, hát legyen, legyen a szilváé a főszerep :) Tehát a konyhamegvonás függőségi tüneteit enyhítendő és a konyhapulton roskadozó szilva- és szőlőmennyiséget csökkentendő céllal bevonultam a konyhába és sütöttem. A megmaradt tojásfehérjéből habcsók kerekedett/kanyarodott, attól függően, hogy épp hogyan sikerült kinyomnom a habzsákból.


Azért hálás feladat nálunk a sütés, mert anya nem süt, apa meg szeret mindent, ami édes. Így elég nagy az esély rá, hogy ami a végén kisül a dologból :) , és ehető, az el is fogy. Ez a szilvás lepény viszont nem csupán ehető volt, hanem nagyon finom is, így 2 szelet híján az egészet megettem egyedül (persze nem együltő helyemben, hanem időben elosztva arányosan, a nap végére, ami a bevitt kalóriamennyiségen mégsem változtat). A többiek nem voltak elég gyorsak. Ennyi. :) A szilva édes levet engedett, amitől a lepényünk szaftossá változott. Pont olyan volt az íze, mint a menzán, de ezúttal jó értelemben. A péntekeket nem csak a hétvége és a buli miatt vártam, hanem a péntekenként mindig visszatérő babgulyás (vagy egyéb tartalmas leves) és kelt tésztás menza miatt is. :)


26 cm átmérőjű kapcsos tortaformában sütöttem, a tészta vékonysága miatt a mennyiség arányosan növelhető.



hozzávalók


1,25 dkg friss élesztő

1 dl langyos víz

15 dkg finomliszt

5 dkg teljes kiőrlésű liszt

2 tojás sárgája

1 ek vaj

4 tk cukor

csipet só

½ tk fahéj

tetejére

10 szem szilva

pár szem szőlő

cukor

fahéj


A langyos vízben és egy csipet cukorban felfuttatom az élesztőt. A többi hozzávalóval összegyúrom, kinyújtom a tésztát akkorára, hogy a kivajazott, kilisztezett tortaformában egy kis széllel tudjam elhelyezni. ¾ - 1 órát pihentetem, hadd keljen meg. A kimagozott, felezett szilvákat a megkelt tésztára fektetem. Szőlőt is szórtam a szilvák közé, és a lepény szélét is díszítettem vele. Meghintem cukorral és fahéjjal a lepény tetejét, majd 180 fokon ¾-1 órán keresztül sütöm.


Mirelle receptje alapján.