Epres mascarponekrémmel töltött éclair (eckler) fánk

képet készítette: Nosalty
rendezte: miniMálna
fotosoppolta: Nosalty és miniMálna (mégis szörnyen néz ki (: )

A gbt-n meglepő nagy és osztatlan sikert aratott az éclair fánk vizualitása mellett könnyedsége miatt, és nem utolsó sorban az ultrakönnyű, gyümölcsös, nem túlzottan édes benne rejlő töltelékének köszönhetően.

Kicsit utánanéztem: égetett/forrázott tésztából készül (épp, mint a kedvencem, a profiterol) mely elnevezések közül a forrázott tészta a tészta készítésére, az égetett tészta elnevezés a magas hőmérsékleten való sütésre utal. Ennél a tésztánál különösen fontos a megfelelő nyersanyagarány pontos betartása, és azok felhasználási sorrendje.

Az Eckler fánk hosszúkás formájú, ízesített tejszínhabbal vagy vaníliakrémmel töltött, a tetején csokibevonattal ellátott könnyed sütemény. Ahogy Okostojásnál olvastam, nem lehet tudni, hogy a francia éclair-ből, ami villámot jelent, hogyan lett Eckler, főleg, hogy éklernek ejtik.

A receptre Macinál lettem figyelmes, másikat felesleges lenne kipróbálnom, mert bevált. Nála látható az is, hogyan néz ki a nyers tészta a sütőlapon, mert az én képem Pécsen maradt a laptopon, jee.

ÉCLAIR FÁNK

hozzávalók

2,5 dl tej
6 dkg vaj
1 csipet só
12,5 dkg liszt
4 tojás
+ a kenéshez 1 tojás sárgája és 1 ek tej

A pontosan kimért tejet, vajat és sót felforralom, majd állandó keverés mellett hozzáadom a lisztet, és addig sűrítem (resztelem), amíg az edény falától el nem válik a tészta.
Átteszem egy tálba a tésztagombócot, és kicsit hagyom hűlni (nehogy tojásrántotta legyen belőle, mint ami majdnem előfordult velem), majd egyenként mixerrel hozzákeverem a tojásokat.
A nyers tészta képlékeny, sima és nyomózsákkal formázható. Én csillagalakú nyomócsőbe tettem, és kb 8 cm hosszú csíkokat nyomtam a sütőpapírra.
Tejjel elkevert tojássárgájával bekenem a tetejét, majd betolom a sütőbe 200 fokra 20 percig, majd visszaveszem a hőmérsékletet 180 fokra, további 10 percet hagyva a tésztának. Kikapcsolt sütőben hagyom kihűlni a fánkokat. A kisült tészta üreges szerkezetű, így félbevágva könnyen tölthető. Például ezzel a könnyedén gyümölcsös mascarponekrémmel, így:

EPRES MASCARPONEKRÉM

hozzávalók

25 dkg mascarpone
15 dkg eper
2 csomag vaníliás cukor

A friss vagy a felolvasztott fagyasztott epret pépesítem botmixerrel, összekeverem a mascarponéval és a vanilincukorral.

Rumos-mazsolás gesztenyekrémleves

(a képért köszönet Nosalty-nak)
((megj.: az amúgy barnás színű leves csak a fényviszonyok miatt sárga.))

Közkívánatra feláldozom magam a gasztronómia és a blog oltárán (ezt majd csak a B.Zs.Gy. bánja és a témavázlat) és publikálom az első pécsi gbt nagysikerű és kevésbé nagysikerű, általam vitt fogásait még ma, hogy Taen első krémlevese ne várasson oly sokat magára, pláne ne az én hibámból, és Starfokkert se csigázzam tovább.

A gesztenyekrémleves ötlete hihetetlen mód egyik szobatársam hatására vált valósággá. A találkozó épp kapóra jött, hogy az általa emlegetett gejl levest kipróbáljam, ami szerintem nemhogy gejl nem lett, hanem egyenesen finom, bár nem osztja mindenki a véleményem. Pl. Ő szerint deszertnek jobb lenne (azaz levesnek nem állta meg a helyét) és odébb is tolta. No de gasztroblogger társaim a receptet követelik, ez azért jelent valamit :)

A dicsőség Doctor Peppert illeti, mert ő bukkant rá erre a receptre, én csak egy csöppet változtatnék rajta, mégpedig a cukor- és mazsolamennyiséget csökketve. Sőt, az egyenest el is hagyható, aki nem szereti, az magába a rumot is belelöttyintheti a levesbe, aki meg azt sem szereti, az... :)

hozzávalók
25 dkg gesztenyepüré
8 dl tej
2 ek cukor
1/2 csomag vaníliás pudingpor
1 csomag vaníliás cukor
1 dl rum
7 dkg mazsola

A mazsolát rumba áztatom minél több ideig.
Simára keverem egy kis tejben a pudingport a cukorral, majd az összes tejjel felforralom. Forrás után belemorzsolom a felolvasztott gesztenyemasszát, majd pár percig főzöm. A rumos mazsolát érdemes étkezés előtt beletenni, hátha nem mindenki szereti, illetve a gyerek miatt is.

GBT pécsi módra, először

A nagysikerű pesti GBT-t reprodukálandó gyenge kísérletet tettem egy október eleji, pécsi gasztrobloggereket összefogó találkozó megszervezésére. Gyenge, mert mindössze 4-en voltunk az előzetesen felmért 8-as létszámhoz képest. Ugyanez viszont nem mondható el a kellemes társaságról és a kitűnő étkekről. Tanulság: nincs mindenki számára megfelelő időpont, valamint meg kell ismételni a gasztro blogger találkozót. :)

Mindenki legyen ott vasárnap pontban 4-kor a Szántó koli előtt. Ki késik? Pont aki ott lakik (legközelebb nyugodtan mondjátok a portásnak, hogy miniMálnát keresitek ;) Röpke bemutatkozás (később az is kiderült, hogy Starfokker békákat boncol, Taeni az évfolyamtársam a jogon, Nosalty Bécsbe jár bővíteni amúgy sem kicsinyke gasztrokönyvtárát) után felmentünk a társalgóba (ahonnan képzeljétek azóta elvitték a kanapét, pedig le sem ettük :D ), majd megtelt az asztal mindenféle, többnyire édes fiomsággal. Miután felállítottuk az ételek ésszerű elfogyasztási módját, a sorrendet, a saját készítésű rumos-mazsolás gesztenyekrémlevesemmel indítottunk, melyet Starfi sósságai követtek.

Igen, a cukortúltengéstől az erősebb nem egyetlen képviselője, Starfokker mentette meg a girls powert hihetetlen ízletes mondhatni tapasaival. Személyes kedvencem a garnélás-szezámmagos pirítós volt, abból akár az egészet egymagam el tudtam volna pusztítani, de akkor még előttünk állt a megpróbáltatások java. Starfi továbbá Görögországra emlékeztető olajbogyós-chilis fetakrémmel és üdítően citromos uborka-avokádó salátával vette le a lábról kicsinyke hölgykoszorúnkat. Mindhárom recept egyhelyen.

Aztán jött a sütiáradat: már meg nem mondom, milyen sorrendben, de végigettük Nosalty csokimázas liszt nélküli diós kuglófját, melyet csupán 1-2 fogam bánt :D , mely a termoszból köntött még meleg, sűrű forró csoki kíséretében maga volt a búfelejtő hideg őszi napokra (persze aznap úgy tűzött a nap, hogy Nosaltynak meg is gyűlt a baja a fényviszonyokkal fotózás közben).

Taeni gigantikus elzászi almaboros (ezesetben almaleves és fehérboros) tortáját már 1 nappal a találkozó előtt elkészítette, hogy a tetejét borító zselé szállításbiztos legyen. Biztos, ami biztos alapon, hogy el is fogyjon, 4 gigaszeletetre vágta.

Ki ne hagyjam az epres mascarponekrémmel töltött éclair (eckler) fánkomat, mely igazán jó választásnak bizonyult, miután Taen a levesemből nem ette meg a mazsolát.

Mindnégyen reméljük, hogy legközelebbi, előreláthatólag november 16-án (vagy 23-án) tartandó kicsit beszélgetős-zenehallgatós, ámde nagyonevős GBT-nkre a többi pécsi is csatlakozik hozzánk. A helyszín fixen marad a Szántó kollégium C/2 társalgója.

Köszönöm mindenkinek a részvételt, Nosaltynak külön a fotókat, Starfinak pedig a műanyagtányérokat. :)

Nosalty beszámolója: itt
Taeni beszámolója: itt
Starfokker beszámolója: itt

Megfűszerezte a lelkemet

Igen, mióta kolilakó lettem, nincs időm a főzés mellett az írásra, de még a blogolvasásra sem. Rég volt ekkora meglepetésben szerencsém: épp a náthától haldokolva, alváshiánytól holtfáradtan görgettem üveges szemmel lefelé a Fűszer és Lélek blogot, hogy bepótoljam az utóbbi hetet, mikoris azt hittem már megártott a 40 órás ébrenlét: a blogfejlécem virított ott középen. És Eszter engem ajánlott. No meg a blogomat :) Ingyen társkeresési hirdetés, csak nekem, csak most. Köszönöm :) Főnyeremény ugyan nem vagyok, de a többi igaz :D